Kaliňák a rohamot igazoló képeket mutatott be, az MKP szerint nem bizonyított semmit

Szurkolókat igazoló felvételek

Dunaszerdahely/Pozsony. Néma tüntetést tartottak tegnap Dunaszerdahelyen a DAC-szurkolók a szombati rendőrroham miatt, a klub és a város vezetése pedig olyan videofelvételeket mutatott be, amelyen a kommandósok megindulnak a békés szurkolók ellen. A parlament védelmi bizottságának ülésén Robert Kaliňák bizonygatta felvételekkel, hogy jogos volt a rendőrségi akció, ám az MKP jelen levő képviselői szerint nem tudott felmutatni egyértelmű bizonyítékokat.

A szurkolók megtámadták a rendőröket, ezért kezdődött a rendőrségi akció – ismételte meg a védelmi bizottság előtt Robert Kaliňák belügyminiszter. Mindezt szerinte fényképek, videofelvételek és a jelenlevők vallomásai igazolják. A mentőszolgálat egyik alkalmazottjának vallomása szerint a DAC-szurkolók káromkodtak, kiabáltak a rendőrökre, Kaliňák szerint nácinak és f…sznak nevezték őket. A tanú állítólag többször is látta, hogy a rohamrendőrök sisakjára ököllel ráütöttek a kopaszra borotvált szurkolók. Erről fényképet is készített a rendőrség – a felvételen viszont nem egyértelmű, kit akar megütni a szurkoló, és mikor – a roham előtt vagy közben. A többi képen – amelyeket bizonyítékként mutatott be a miniszter – sem látni tisztán, mi volt az a momentum, ami kiváltotta a brutális bevetést. Állítólag néhány videofelvételt is készítettek a hatóságok, de még elemzik azokat. Stanislav Jankovič, az országos rendőrfőkapitány helyettese azt mondta, a teljes anyagot átküldik a magyar hatóságoknak.

Bugár Béla, a bizottság tagja nem kívánta bírálni a rendőrség munkáját, arra viszont felhívta a figyelmet, hogy több felvételen látni, ahogy olyan embereket ütnek és rugdosnak a rendőrök, akik csak nyugodtan állnak. Berényi József, az MKP alelnöke leszögezte: a rendőrség nem mutatott olyan fényképeket, amelyek egyértelműen igazolták volna, hogy rendőrt támadtak meg. „A bemutatott képek számomra nem igazolták azt, amit a rendőrség mond. Viszont meggyőződésem, hogy a hatóságok és a belügyminisztérium sem fog visszakozni. A történteket eltérően fogják megítélni a DAC-szurkolók és a kormánykoalíció. Ezért azt kell elérnünk, hogy hasonló dolog ne ismétlődjön meg” – tette hozzá Berényi.

A bizottság nyilatkozatot fogadott el, mely szerint a meccs szervezője hibázott, és egyesek túlpolitizálják az esetet. Bugár ezt nem szavazta meg.

A főügyész elégedett

Dobroslav Trnka főügyész megalapozottnak tartja a rendőrség beavatkozását. Szerinte csak megfékezték azokat, akik bűncselekményt vagy kihágást követtek el, illetve akik valamilyen bűncselekmény elkövetésére készültek. „Ezek szurkolók? Vagy netán valaki azt akarja állítani, hogy akik ellen a rendőrök felléptek, és akik szlovák zászlót égettek Budapesten, azok a szlovák és a magyar társadalom példaképei?” – kérdezte Trnka. Hozzátéve: az illetékes kluboknak és a labdarúgó szövetségnek kellene tudatosítaniuk, hogy elsősorban ők felelősek azért, ami a pályákon zajlik. „Lassan már Nagyszombattól Pozsonyon át Dunaszerdahelyig több száz rendőr fog menetelni az adófizető polgárok pénzén a mérkőzésekre” – mondta Trnka.

Krisztián, veled vagyunk!

Néhány száz szurkoló tartott néma tüntetést tegnap Dunaszerdahelyen. A városházánál álltak néhány percig, a szervezők mindenkit arra kértek, hogy ne kiabáljanak a tüntetés alatt és „szűrjük ki magunk közül a provokátorokat”. A szurkolók ezután a stadionba vonultak és két színesbőrű DAC-futballistával gyertyát gyújtottak azon a lelátón, amelyen sor került a rohamra. A kétnyelvű Stop a rendőri brutalitásnak feliratokon kívül egy Krisztián, veled vagyunk! transzparenst is kifeszítettek. A 17 éves Krisztián a szombati rendőrtámadás legsúlyosabb sérültje, élete első DAC-meccsén volt. Kása Norberttől, a DAC fanklub vezetőjétől megtudtuk, hogy a támadásban a fiúnak eltörött a karja, több helyütt a gerince, és szétzúzódott az állkapcsa – valószínűleg protézisre lesz szüksége. A stadionban civilben megjelent Both Péter dunaszerdahelyi járási rendőrkapitány is. Kérdésünkre elmondta, megfigyelte a tiltakozó akciót, hogy valóban a bejelentett céllal jöttek-e össze a szurkolók. Azért nem viselt egyenruhát, hogy ne gerjesszen indulatokat. Kérdésünkre megerősítette, hogy a stadion környékén készenlétben álltak rendőrök egy esetleges beavatkozásra, azt nem árulta el, hány egység körözött a környéken.

(dem, jom, Új Szó, 2008. november 5.)

NYILATKOZAT

Az FK DAC 1904 labdarúgóklub vezetősége teljes mértékben elhatárolódik azoktól az eseményektől, amelyek a 2008. november elsején lezajlott FK DAC 1904–ŠK Slovan Bratislava futballmérkőzés 17. percében történtek, amikor a rendőrségi alakulatok beavatkoztak a szurkolók ellen.

Ugyanígy elhatároljuk magunkat a rendőrség minden megnyilatkozásától és a médiában közöltektől mindaddig, amíg a történeteket alaposan ki nem vizsgálják. Ezzel kapcsolatosan a futballklub vezetősége jogi lépéseket tesz a csapat szurkolói elleni rendőrségi közbelépés indítékainak a tisztázása érdekében.

Felhívással fordulunk mindazokhoz, akiknek hang-, illetve képfelvételeik vannak a szóban forgó eseményről, bocsássák a futballklub rendelkezésére, hogy azokat átadhassuk a bűnüldöző szerveknek.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy efféle eseményekre ismételten sor kerül, egyúttal mielőbbi gyógyulást kívánunk a megsérült szurkolóknak és rendőröknek egyaránt.

Az FK DAC 1904 Rt. vezetősége

(Új Szó, 2008. november 5.)

Fegyelmi bizottság: Kweuke nem játszhatott

Eljárás a DAC és a Slovan ellen

Pozsony. Nem kegyelmezett a Szlovák Labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága Leony Kweuke eltiltásával kapcsolatban. A DAC kameruni csatára az Artmedia– DAC Szlovák Kupa negyeddöntő első mérkőzésén kapott piros lapot, majd három mérkőzésre szóló eltiltást. Mivel két tétmeccsen már nem játszott, klubja kérte, hogy a hátralévő egy mérkőzésre töröljék a büntetését. Ezt a fegyelmi bizottság tegnap délelőtti rendkívüli ülése elutasította, így Kweuke nem játszhatott a délutáni kupavisszavágón.

Ugyancsak terítékre került a szombati DAC–Slovan bajnoki. A fociszövetség illetékes bizottsága fegyelmi eljárást indított a DAC ellen a szurkolók durva sportszerűtlen viselkedése miatt. Eljárást indított a bizottság a DAC ellen az elégtelen mérkőzésrendezői szolgáltatás miatt is, amely lehetővé tette, hogy a szurkolók pirotechnikai eszközöket vigyenek a stadionba, és idegen tárgyakat dobáljanak a játéktérre. A pirotechnika használata és a szurkolók sértő bekiabálásai miatt indult fegyelmi eljárás a Slovan ellen.

„A fegyelmi bizottság az alapanyagok megismerése és a klubok képviselőinek kijelentése alapján a Fegyelmi Szabályzat 15 cikkelyének 2. bekezdése értelmében feladatul adja a kluboknak, hogy állásfoglalásukban olyan intézkedéseket fogadjanak el, melyek megakadályozzák a hasonló cselekedetek elkövetését – áll a fegyelmi bizottság határozatában. – Továbbá november 6-án 14 óráig kéri az érintett mérkőzésről szóló írásos dokumentumokat, jelentéseket és más bizonyítékul szolgáló anyagokat. A hazai klub bemutatja a rendezői szolgálat pontos elosztását, összetételét. A fegyelmi bizottság előzetes intézkedése feladatul adja a kluboknak, hogy tárgyalja meg szurkolói klubjával a kialakult helyzetet, hogy ezzel is visszaszorítsák a sportszerűtlen viselkedést, főleg az ellenfél pályáján játszott kockázatos mérkőzéseken.”

(Új Szó, 2008. november 5.)

Kérdések, amelyekre Dunaszerdahely polgármestere választ vár a rendőrségi szervektől

Szolgál és támad? – Pázmány Péter kérdései

u A november 1-jén lezajlott mérkőzésen hogyan tettek eleget a szurkolók elleni bevetésben részt vevő rendőrök a törvényből eredő azon kötelezettségüknek, hogy a rendőrségi alakulat tagja szolgálat végzése közben köteles ügyelni az emberi méltóság tiszteletben tartására és arra, hogy tevékenységével ne sérüljenek ezek a jogok, továbbá, hogy az esetleges beavatkozás jogaikba és szabadságjogaikba ne lépje túl a közbelépés céljának teljesülését szolgáló feltétlenül indokolt mértéket?

u Teljesítették-e a rendőrségi akció során azt a kötelességüket, hogy ha az események jellege lehetővé teszi, felszólítsák és figyelmeztessék erre a beavatkozás előtt az érintett személyeket? Teljesítették-e ez esetben ezt a kötelezettségüket, ha nem, milyen körülmények nem tették lehetővé?

u A rendőrnek a szolgálati beavatkozás során a rendőri kötelékhez tartozását egyenruha viselésével teszi egyértelművé, amelyen azonosító szám van és rendőri névjeggyel igazolja magát. Miért voltak leragasztva a rendőrök sisakján levő azonosító számok?

u Az ellenállás leküzdésének és a támadás elhárításának eszközei a gumibot, a védőrúd, a védőpajzs, a könnyfakasztó eszközök és az elektromos paralizátorok. Milyen ellenállást, illetve támadást tapasztalt a rendőrség?

u A kényszerítő eszközök alkalmazása előtt a rendőr köteles azt a személyt, aki ellen közbelép, felszólítani, hogy hagyjon fel jogellenes magatartásával és egyidejűleg figyelmeztetni, hogy bevetik ellene valamelyik kényszerítő eszközt. Milyen jogellenes magatartásról volt szó ebben az esetben? Ki, mikor és hogyan szólította fel az embereket arra, hogy vessenek véget ennek a magatartásnak és mikor hangzott el a figyelmeztetés, hogy kényszerítő eszközöket fognak alkalmazni?

u Arról, hogy a rendőr milyen kényszerítő eszközöket alkalmaz, aszerint dönt, hogy teljesüljön a rendőri akció célja, hogy az alkalmazott kényszerítő eszköz és alkalmazásának intenzitása nyilvánvalóan ne legyenek aránytalanok a támadás veszélyességéhez mérten. Megfelelő és adekvát volt-e a kényszerítő eszközök alkalmazásának intenzitása és módja?

u Ha kétségek merülnek fel a tekintetben, hogy a kényszerítő eszközök alkalmazása indokolt és megfelelő volt-e, vagy ha az alkalmazás során haláleset vagy sebesülés történt, illetve vagyoni kár keletkezett, a felettes szerv köteles kivizsgálni, hogy a törvénynek megfelelően alkalmazták-e. Az eredményről hivatalos feljegyzés készül. Az alkalmazott kényszerítő eszközök indokoltak és megfelelőek voltak?

u Ha a rendőrök egységes vezetéssel lépnek közbe, akkor a kényszerítő eszközök alkalmazásáról a rendőrségi törvény értelmében a beavatkozó egység parancsnoka vagy annak felettese dönt. A parancsnok döntését hangfelvételen vagy írásos feljegyzésben meg kell őrizni. Rendelkezésre állnak-e ezek a bizonyítékok, és a rendőri szervek hajlandók-e bemutatni őket a nyilvánosságnak?

(Új Szó, 2008. november 5.)

KOMMENTÁR

Gyűlölet a négyzeten

A Budaházy György nevezetű operettfasiszta tegnapelőtt este Budapesten a szlovák nagykövetség előtt azt mondta, őt nem zavarja az égő szlovák zászló, sőt, tőle akár a nagykövetség épülete is éghetne. Ugyanez a Budaházy Magyarországon évek óta autóborogatást, néha MTV székháztámadást szervez, s ebből jól él. Ugyanez a Budaházy szombaton Dunaszerdahelyen ott volt a DAC–Slovan mérkőzésen, és valószínűleg nem azért jött, hogy focit nézzen, hanem hogy valami történjen. Budaházy a frusztrált gyűlölethorda tagjaként érkezett, s ment hazafelé, valószínűleg útközben lefestette a pilisszentkereszti Mlynky táblát, aztán megmutatta magát a szlovák nagykövetség előtt, majd este hátradőlve a fotelben megnézte magát a tévében, s elégedetten morzsolta a mogyorót. Buli van! Az a hordát nem érdekli, mit hagyott itt maga után, s mit üzen primitív magatartásával ide, Szlovákiába. Nem érdekli őt, hogy a szlovákiai magyarok számára lassan élhetetlenné válik ez az ország, s ehhez ő is hozzájárul. De miért is érdekelné ez ezt az üresfejű bandát, ha a felelős szlovák politikusokat sem érdekli, hogy ebben az országban már egyáltalán nem jó szlovákiai magyarnak lenni. Mert azt, amit Budaházy és ezres bandája szabadidejében tesz, Szlovákiában kormányszinten teszik munkaidőben. 1989 óta nem volt kitéve ennyi támadásnak a szlovákiai magyarság – még az átkos mečiari időszakban sem. Robert Fico, Ján Slota és Ivan Gašparovič karöltve masírozik a gyűlölet és a megfélemlítés útján; primitív erődemonstráció folyik itt a részükről – saját állampolgáraik ellen.

A szombati DAC–Slovan meccsen történtek egyértelművé tették: a hatalom különbséget tesz szlovák és magyar között. Míg a szlovákok petárdákat és görögtüzeket dobálhatnak a rendőrökre következmények nélkül, a magyarok részéről elegendő néhány verbális megnyilvánulás ahhoz, hogy szétverje őket a gyűlölettől fűtött rendőrhorda. A kormány díszminiszterei pedig ezt még meg is köszönik a dolgos rendőrmunkásoknak. A világhálón fellelhető felvételek egyértelműen bizonyítják: a rendőrattak előtt semmi tettlegesség nem történt. Bár a rendőrség állítja, az ő felvételeikről majd bebizonyosodik, hogy jogos volt a támadás. De akkor miért nem hozzák nyilvánosságra a felvételeket? Mert nem annyira egyértelműek? Meg kell még őket egy kicsit buherálni, hogy az igazukat bizonyítsák? Vannak már tapasztalataink ilyesmivel: a Malina Hedvig ellen felhozott bizonyítékok sorra dőlnek meg, pedig milyen magabiztosnak tűnt a miniszterelnök és a belügyminiszter azon a 2006-os sajtótájékoztatón, a fene hitte volna, hogy szemrebbenés nélkül hazudnak. A 92-es Slovan–Fradi után sem bizonyította senki, hogy jogosan verték szét a magyar szurkolókat, most sem fogja. Elég a támadáshoz annyit mondani: magyar csürhe. Közben pedig éppen a demokrácia hullik darabokra, de ezt a szlovákok egyelőre nem veszik észre, mert a kormány által kieresztett „magyarköd” rontja a látási viszonyokat. Csak felszáll egyszer. De ehhez az kéne, hogy Slotának, Budaházynak, Ficónak, Toroczkaynak, Čaplovičnak, Tomcatnek, Gašparovičnak, Kaliňáknak és a többi hasonszőrűnek ne legyenek partnerei. Tudjuk, ez kábé olyan kívánság, mint amikor a Miss World azt kívánja: legyen béke a Földön!

(MOLNÁR NORBERT, Új Szó, 2008. november 5.)

SZEMSZÖG

Egy mérkőzés margójára

A hatvanas évek végén a közép-amerikai földhíd két, viszonylagos túlnépesedéssel és állandó gazdasági problémákkal küzdő, szomszédos állama, Salvador és Honduras, egészen sajátos módon vezette le a felgyülemlett feszültséget. Az 1970-es mexikói labdarúgó-világbajnokság selejtezőjén parázs, súlyos incidensekkel tarkított mérkőzést játszott egymással a két ország válogatottja. A kiéleződött feszültség fegyveres konfliktushoz vezetett, amit a korabeli sajtó „futballháborúnak” keresztelt el.

A hétvégi DAC–Slovan derbi némileg leporolta a történelemnek ezt az egzotikus szeletét. Dunaszerdahely olyan volt szombaton , mint egy valamirevaló közép-amerikai junta puccskísérlet idején. Mi történt, s főleg, hogy miért, most még csak találgatunk, de egyvalami biztos, ez a szombat nem a sportról szólt. Ez a mérkőzés túsza volt a tizenhat éves komáromi fiút kikacagó és Malina Hedviget perbe fogó mindennapjainknak, s célpontja sokak kielégítetlen balhévágyának. Ezen a meccsen csak veszíthettünk, s nem azért, mert a Slovan jobb csapat, s 4:0-ra legázolta a sárga-kékeket. Ez a meccs, már amit megjegyzünk belőle, a lelátón zajlott.

Nem tudom, hol kezdődött, de nyilvánvalóan összefügg a magyar futball hanyatlásával, hogy a szurkolói kemény magok számára a sportélmény másodlagos, ha számít valamit egyáltalán. 2006 ősze óta láthatjuk, hogy a futballhuliganizmus és a politikai szélsőségek milyen szorosan egybefonódtak. Budaházy és Toroczkai követői – már ha nem holdkóros sumerológusok – a futballklubok ultrái közül kerülnek ki. A mostani szombat és a könnygázba fúló nemzeti ünnepeink csak a helyszínben különböztek, ezúttal nem főváros volt a balhéra kiszemelt terep.

Bárcsak itt tehetnénk pontot a történet végére, s mondhatnánk összegezve, hogy a futballhuligánokat annak rendje és módja szerint gumibottal kezelik! Csakhogy ami Szerdahelyen történt, az véleményem szerint egy ostoba és szánalmas provokációra adott sok tekintetben indokolatlan és minden bizonnyal aránytalan válasz volt. A rendőri brutalitás mögött felsejleni látszik az elbizonytalanítás, a megfélemlítés szándéka. Azt hiszem, a felvételek tanúsága szerint magukról megfeledkezni látszó rendőrök, ugyan az „egybenyakú” mélymagyarokat ütötték, de az ütéseket másoknak címezték. Hát ezért nem lehet elmenni szó nélkül a szombaton történtek mellett!

A magyar kormány, igaz csak a legnagyobb ellenzéki párt után, vasárnapi közleményében azonnali, minden részletre kiterjedő vizsgálatot kért az illetékes szlovák hatóságoktól. Ez a fejlemény jelzi, hogy a szombati incidens visszavonhatatlanul a nagypolitika dimenziójába került. Gyurcsány Ferenc 2006. október 23-a után biztosan nagyon jól ismeri a rendőri intézkedések indokoltságát és arányosságát firtató vizsgálatok fortélyait. Emiatt csak örülhetünk, hogy a miniszterelnöknek a szociális válság és a fenyegető államcsőd elhárítása mellett erre a negyedikes honismereti tudás birtokában dunajská streda-i esetre is jutott ideje reagálni.

A szombaton történtek, Ficótól származó minden szalonvulgáris lesajnálás dacára, arról is meggyőztek, hogy Szlovákia még nem körözte le Magyarországot. Legalábbis egy tekintetben biztosan nem: a dunaszerdahelyi stadionban intézkedő rendőrök felszerelése a budapesti utcák páncélos szörnyetegeihez képest erősen a „boldog békeidőkre” emlékeztetett. Szóval, fel a fejjel, jönnek még az égszínkékek a DAC-stadionba. Majd akkor, a pályán, jól elverjük őket!

(Kolek Zsolt, Új Szó, 2008. november 5.)