A 34 éves balhátvéd elégedett pályafutásával, s már a Fradi öregfiúkat erősíti

Szkukalek visszavonult

 

A legszívesebben a ferencvárosi éveire emlékezik (Képarchívum)

Befejezte profi labdarúgó pályafutását a 34 esztendős Szkukalek Igor. A nemesócsai származású balhátvéd, aki régóta Budapesten él, még ma is szívügyének tekinti a DAC-ot, de karrierje csúcsát a Ferencvárosban érte el, ahol hat évig játszott. Legutóbb az NB II-ben szereplő vecsési együttesben kergette a labdát. Nyártól ingatlanügynökként dolgozik, és a Fradi öregfiúkat erősíti.

 

Miért döntött a visszavonulás mellett?

Elsősorban azért, mert nem tudtam összeegyeztetni a munkámat a futballal. Januártól egy ingatlanügynökségnél dolgozom, és teendőimet lehetetlen ellátni napi két edzés mellett. Februárban térdműtéten estem át, ám fizikálisan még bírtam volna a megterhelést, nyugodtan játszhattam volna legalább 37 éves koromig, de minél hamarább be akartam illeszkedni a civil életbe. Szeretem azt amit csinálok, remélem, sikeres leszek. Természetesen nem szakadtam el a focitól, Lipcsei, Kapics, Szűcs Misi, Horváth Feri és ifjabb Albert Flóri társaként a Fradi öregfiúk csapatában játszom.

 

Miként értékeli profi pályafutását?

Nagyon elégedett vagyok azzal, amit elértem. Amikor diákként elindultam szülőfalumból, meg sem fordult a fejemben, hogy ilyen patinás klubokban fogok szerepelni. Legbüszkébben természeten a Fradinál eltöltött fantasztikus hat évre gondolok vissza – összesen 145 meccsen jutottam szóhoz, és védő létemre négy gólt szereztem –, de a DAC-hoz is rendkívül szép emlékek fűznek. A két és fél éves csehországi (Opava, Drnovice) légióskodásom is jól sikerült, hiszen ott figyeltek fel rám a budapesti zöld-fehérek. Emellett Vágsellyén, Rimaszombatban, Trencsénben, Pápán és Vecsésen is megfordultam.

 

Mit tart karrierje legnagyobb sikerének?

Egyértelműen azt, hogy a Ferencvárossal egyszer bajnokságot, kétszer pedig Magyar Kupát nyertünk. Ezenkívül három alkalommal be kellett érnünk a bajnoki ezüstéremmel. Rangos kupameccsek sorozatán is pályára léphettem, kár, hogy a nemzetközi porondon nem tudtunk maradandót alkotni. Az sem mellékes, hogy az Opava és a DAC mellett a rimaszombati, a trencséni, valamint a ferencvárosi csapat játékosaként is részese lehettem az élvonalbeli szereplést kiharcoló együttesnek.

 

Melyik meccsre emlékszik a legszívesebben?

Több felejthetetlen találkozón voltam a pályán, de a legjobban a Fradi–Újpest örökrangadók maradtak meg bennem.

 

Sok neves edző keze alatt focizott, kikkel értette meg magát a legjobban?

Nagyon sokat köszönhetek a cseh Ladislav Škorpilnak, aki elsőként szavazott bizalmat nekem az élvonalbeli DAC-nál, ahol később Jozef Adameccel is rendkívül jó viszonyban voltam. Hálás szívvel gondolok az opavai Jiří Bartlra, a Fradinál pedig Csank Jánosra – az ő javaslatára igazoltak le – és Garami Józsi bácsira.

 

Milyen trénerekkel voltak problémái?

Mivel mindig keményen edzettem, az edzőim általában kedveltek. Mindössze a Rimaszombatban tevékenykedő Karol Kisel volt kivétel, aki azért, mert magyar nemzetiségű vagyok, állandóan keresztbe tett nekem.

 

Volt játékostársai közül kikkel tartja a kapcsolatot?

Sok haverom van, sajnos, mivel Budapesten élek, nagyon ritkán találkozom két régi jó barátommal, Németh Krisztivel és Pintével. Attilát Lipcseivel és Dragónerrel együtt csalogatjuk a Fradi öregfiúi közé, remélem, hamarosan ő is besegít nekünk.

 

NÉVJEGYKÁRTYA

Név: Szkukalek Igor

Született: 1976. július 1-jén, Dunaszerdahelyen

Magasság/testsúly: 178 cm/74 kg

Posztja: balhátvéd

Klubjai: Nemesócsa, Komárom, DAC (1991–96, 1997–1999, 2007), Duslo Šaľa (1995), Tauris Rimavská Sobota (1996), Trenčín (1997, 2006–2007), Slezan Opava (1999–2000), Drnovice (2001), Ferencváros (2001–2005, 2008–2009), Pápa (2005), Vecsés (2009/2010).

Legnagyobb sikerei: magyar bajnok (2003/2004); Magyar Kupa-győztes (2003, 2004)

(SZABÓ ZOLTÁN, 2010. szeptember 23.)