Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere a klub megkeresését várja, a város vezetése támogatná a kamerarendszer kiépítését

„Az önkormányzatnak nincs nagy mozgástere”

 

A dunaszerdahelyi futball helyzetéről a város polgármesterével, Hájos Zoltánnal beszélgettünk.

 

(Somogyi Tibor felvétele)

A dunaszerdahelyi stadionban nincs kamerarendszer, a szurkolók nem láthatták az „év meccsének” tartott DAC–Slovant. Ön szerint ki a felelős ezért?

Biztosan nem az önkormányzat. 2010. szeptember 29-én kelt levelemben a Ligás Klubok Uniójához fordultam, hogy értékelje át a döntését, és a DAC–Slovan meccset nézők előtt játszhassák… Az LKUtól kapott válaszból tudtuk meg, hogy amikor a DAC bejelentkezett a 2010/11-es bajnoki idényre, kötelezettséget vállalt arra, hogy a kamerarendszer működni fog, mivel ez az új szezonra való jelentkezés egyik feltétele volt. Ismétlem: nem az önkormányzat volt az, amely nem építette ki a kamerarendszert, hanem az FK DAC 1904 részvénytársaság.

 

Nem lett volna célszerûbb az LKU helyett a klubhoz fordulni, és valahogy kieszközölni, hogy teljesítsék a vállalásukat?

Mivel egy hét alatt a kamerarendszer felszerelését sehogyan sem lehetett megoldani, egyszerûbb megoldásnak tûnt, ha az LKU-hoz fordulunk, kérve a határozat felfüggesztését.

 

Egy hetet említ, holott már tavasztól tudni lehetett: ahol nincs kamerarendszer, ott csak zártkapus meccseket lehet majd játszani. Hónapok teltek el anélkül, hogy bárki is intézkedett volna. Mire vártak?

Az önkormányzatból senki sincs benne az FK DAC 1904 Rt. igazgatótanácsában. Ezekről a körülményekről, feltételekről nem is kaptunk tájékoztatást. A klub nem kereste meg a várost, nem fordult a városhoz segítségért, csak utólag rótta fel az önkormányzatnak, hogy nem akarunk segíteni. A kamerarendszer mintegy 90 ezer euróba kerülne áfa nélkül. Karol Belaník, az LKU elnöke biztosított arról, hogy a DAC is megkapná a 33 ezer eurós dotációt, ennek csupán az a feltétele, hogy előbb fel kell szerelni a kamerákat, s utólag folyósítanák a támogatást.

 

Mi az önkormányzat álláspontja ebben a kérdésben?

Belaník úrnak azt válaszoltam, hogy az önkormányzat szintén odaadja a tulajdonosi részesedésének megfelelő, 10 százaléknyi öszszeget, vagyis hozzávetőleg kilencezer eurót folyósítanánk erre a célra. A kamerarendszer összköltségét csak akkor fizetnénk ki, ha az önkormányzat lenne az FK DAC 1904 Rt. 100%-os tulajdonosa. Aki a klub mûködéséért felelős, annak kell a kamerarendszer kiépítését is menedzselni. A futballklub érdeke az is, hogy minél több néző legyen a meccseken, hiszen a belépőjegyekből származó bevétel a klubé, és nem az önkormányzaté.

 

A Slovan elleni meccs óta tárgyalt a klub többségi részvényesével arról, hogyan lehetne megoldani a helyzetet?

Nehéz bárkivel is tárgyalni, párbeszédet folytatni, ha az a másik fizetett hirdetésben intéz támadásokat ellenünk. Az önkormányzat nem zárkózik el az együttmûködéstől. A DAC vezetősége hibát hibára halmoz, és saját hibáját leplezve az önkormányzatra akarja hárítani a felelősséget, azt sugallva, hogy a polgármester a felelős.

 

Dušan Chytil, a DAC menedzsere arról tájékoztatott bennünket, hogy a DAC-stadionban megkezdték a kamerarendszer felszerelését, és szombatra készen kellene lennie. Mit tud erről?

Nincs tudomásom arról, hogy a kamerarendszer mûködne, egyelőre nem kaptam hivatalos értesítést, hogy nézők előtt játszhatják a meccset.

 

Az önkormányzat évi 11 millió koronának megfelelő euróval támogatja a klubot. Polgármesterként tudja, hogy ezt a közpénzekből folyósított támogatást mire használják fel?

Rezsiköltségre, valamint a futballklub mûködésére. Hogy azon belül mire használják a támogatást, mezvásárlásra vagy bérekre, abba az önkormányzat nem szólhat bele.

 

Az FC Senec részvénytársaság mint az FK DAC 1904 Rt. többségi tulajdonosa a várossal kötött 2008-as szerződés értelmében évi 84 millió koronának megfelelő eurót köteles befektetni a klubba. Ön látta a zárszámadást, le tudta ellenőrizni, hogy a klub teljesíti-e a kötelezettségét. Teljesíti?

Van egy 612 500 eurós tétel, ami a játékosok kölcsönadásából származik, s ezt az önkormányzat nem tudja elfogadni a többségi tulajdonos betéteként, mert a szerződésben az szerepel, hogy csak a játékosok eladásából befolyó öszszeget lehet elfogadni, a kölcsönadást nem.

 

A klub szerint a futballisták kölcsönadása könyvelési szempontból ugyanolyan jellegû tételnek minősül, mint a futballisták eladása.

Ők állítanak valamit, az önkormányzat pedig ezt nem fogadja el.

 

A többségi tulajdonos a várossal kötött szerződésben vállalta azt is, hogy 2 millió koronának megfelelő összeget fordít az utánpótlásra. Ez megtörtént?

A könyvelési mérlegben nincs kimutatva, hogy az a 2 millió korona, amit az önkormányzat az utánpótlás-nevelésre folyósított, tételszerûen hogyan volt felhasználva. A zárszámadásból ez nem derül ki. Az önkormányzat április óta azt kéri a klubtól, hogy az utánpótlás-támogatásra szánt pénz külön számlára menjen. Amíg ez a külön számla nincs meg, addig ezt a 2 millió koronányi összeget az önkormányzat nem tudja folyósítani.

 

Milyen lépéseket tehet az önkormányzat, ha úgy véli, hogy az általa folyósított támogatás nincs a rendeltetésének megfelelően felhasználva?

Elméletileg föl lehet bontani a szerződést a szezon közepén is, de az önkormányzat önmaga nem tudná mûködtetni a klubot, sem szakmailag, sem anyagilag.

 

A város nem bonthatja fel egykönnyen a szerződést, mert az 50 évre szól, s az is szerepel benne, hogy mely pontok nem teljesítése esetén bontható fel. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a DAC az első vagy a másodosztályban szerepeljen. De ha a DAC A-csapata kiesne a harmadosztályba, van egy éve arra, hogy visszajusson a második vonalba, s ha maradna is a harmadosztályban, még akkor is van a klubnak három hónapja arra, hogy a felek tárgyaljanak a folytatásról. Mintha nem lenne adu a város kezében ennél a szerződésnél.

Ez valóban így van, a szerződésből kifolyólag az önkormányzatnak nincs túl nagy mozgástere…

 

Azt azért tegyük hozzá, hogy ezt a szerződést annak idején ön készítette elő ügyvédként, és a városi képviselő-testület fogadta el.

Ez így van, de akkoriban nem én voltam a polgármester, az ügyvédi irodánk csupán harmadik személyként vett részt ebben a tranzakcióban. A megállapodásokat az ügyvédi iroda dolgozta ki a két szerződő fél megegyezése alapján.

 

A többségi tulajdonos áprilisban a gazdasági válságra hivatkozva azt kérte, hogy az általa befektetendő összeget csökkentsék 1 300 000 euróra, s ezt a kérést a dunaszerdahelyi képviselő-testület jóváhagyta. Ekkor elhangzott egy olyan javaslat is, hogy a város szeretné a szerződés időtartamát 50 évről 10 évre csökkenteni. Ez megtörtént?

Tárgyaltunk erről a többségi tulajdonossal, de a szerződés időtartama változatlan maradt.

 

Ebben a szerződésben van egy olyan kitétel is, hogy ha a többségi tulajdonos csökkenti a betétet, akkor ezzel arányosan az önkormányzat is csökkentheti a támogatást. Felmerült ilyen lépés a város részéről?

Nem, mert a képviselők egyértelmű álláspontja az volt, hogy az önkormányzat lehetőségei szerint támogatni kell a klubot. A városvezetésnek fontos, hogy élvonalbeli futball legyen Dunaszerdahelyen.

 

Mi a fontosabb a városnak: hogy élvonalbeli futball legyen Dunaszerdahelyen, vagy hogy a DAC méltón képviselje a Csallóközt?

Mindkettő szükséges. Dunaszerdahelynek a méltósága, a hírneve is fontos, és hasonlóképpen fontos az is, hogy legyen egy élvonalbeli csapat. Ez nem az önkormányzat csapata, hanem a felvidéki magyarság csapata. Ahogy a katalánok csapata a Barcelona, a felvidéki magyarságé a DAC.

 

Azzal a nem elhanyagolható elvi különbséggel, hogy a Barcelona a saját utánpótlásbázisára építi az A-csapatát, és a szurkolókban tudatosan neveli a katalán identitást, míg a dunaszerdahelyi futball több mint százéves története során idén fordult elő először, hogy a DAC kezdőcsapatában egyetlen magyar ajkú játékos sem szerepelt…

Ahhoz, hogy egy klub ki tudjon nevelni saját játékosokat, több éves kemény munka kell. Azáltal, hogy egyik napról a másikra került a csapat a Corgoň Ligába, ez az adott pillanatban nehezen volt megvalósítható.

 

Polgármesterként kint volt 2009 májusában a DAC–ViOn mérkőzésen, amikor a biztonságiak letépték a szurkolók transzparensét, amin az a mondat szerepelt: „Magyar fiatalokat a csapatba!” Ha ön tisztában van azzal, hogy ez a klub a felvidéki magyarság klubja, milyen lépéseket tett a szurkolókat ért atrocitás ellen?

Találkoztam a klubvezetőkkel az eset után, és azon a véleményen voltam, hogy nem lenne célszerű, ha feszültség keletkezne a klub és a szurkolók között, s talán úgy kellene működnie a klubnak, hogy ilyen transzparensek ne legyenek kitéve. Vagy pedig fogadják el a kritikát, elvégre demokrácia van, mindenki szabadon véleményt nyilváníthat.

 

Milyen jövőképet lát a dunaszerdahelyi futball előtt?

Az önkormányzat professzionális klubvezetést látna jónak, amely betartaná a megállapodásokat, és úgy vezetné a klubot, hogy nem lennének körülötte botrányok. Megoldást jelenthetne, ha belépne egy új társtulajdonos, esetleg tulajdonosváltás történne. Az önkormányzat ebben az esetben kész arra is, hogy kihátráljon a részvényesi státuszból, és eladja a 10%-os részesedését. Ez nem azt jelentené, hogy nem támogatnánk tovább a futballt, de más szempontok alapján egyeznénk meg az együttmûködésről és a finanszírozásról.

 

Tud olyan potenciális befektetőkről, akik érdeklődnének a DAC részvényei iránt?

Hivatalosan nem kerestek meg engem, de bízom abban, hogy az önkormányzati választások után senki se fog bújócskát játszani, és az érdeklődők konkrét ajánlattal rukkolnak majd elő.

(BŐD TITANILLA, GAZDAG JÓZSEF, Új Szó, 2010. október 15.)