Világi Oszkár szerint előbb le kell zárni az ügyeket a DAC jelenlegi tulajdonosaival, csak azután vihet új csapatot Dunaszerdahelyre

„Nem léphetek, míg nincs meg hozzá a tér ”

 

Tárgyalt az FC Nitra tulajdonosaival, de azt mondja, ez csak egy lehetőség a sok közül. Állítja, ma ebben az országban nem probléma megvenni egy első vagy második ligás csapatot, de amíg Dunaszerdahelyen nem tisztázódik a jelenlegi csapat ügye, nem léphet. Világi Oszkárral beszélgettünk.

 

Világi Oszkár

Somogyi Tibor felvétele

Tavasszal arról beszélt, egy olyan futballcsapatot szeretne Dunaszerdahelyen, amelyre mindenki büszke lehet. Azóta sokan várják a konkrét lépéseit. Hol tart most a tervei megvalósításában?

Látni kell, hogy Dunaszerdahelyen még nincs befejezve a jelenlegi DAC ügye. Létezik egy klub, amely perben áll a várossal azóta, hogy a város felszólította, szolgáltassa vissza a város tulajdonát képező ingatlanokat, köztük a stadiont. A jelenlegi tulajdonosok, Khashayar Mohseni és Antal Barnabás erre nem hajlandók. A DAC működik, játssza a mérkőzéseit a II. ligában. Én azt szeretném, hogy legyen egy olyan dunaszerdahelyi csapat, amely méltó a régi DAC-hoz, és hosszú távú, komoly szakmai munkával szeretne a nemzetközi porondra is kijutni. Ez a terv. De ezt nem lehet megvalósítani akkor, ha az első rész nem zárul le. A DAC jelenlegi tulajdonosaival nem tárgyalok. Ezt a DAC-ot nem lehet megvenni, mivel nem tiszta a gazdasági háttere, és megvan benne a kockázat, hogy 2-3 év múlva előkerül egy vagy több olyan ügy, amelynek komoly anyagi vetülete van. Ezt nem merem és nem is akarom bevállalni.

 

Akkor milyen megoldásokban gondolkodik?

A megoldás az lenne, hogy Dunaszerdahelyre kerüljön egy olyan focicsapat, amelyben ezek a kockázatok nincsenek, és azt az osztályt játssza, amit a DAC, vagy eggyel feljebb. Ehhez viszont le kell zárni a jelenlegi DAC ügyét. Örülök neki, hogy a szurkolók szeretik a focit, de a mostani klubvezetőknek el kellene mondaniuk, mit akarnak a jövőre nézve. Ha azt mondják, „hosszú távon szeretnénk egy klubot építeni, és erre megvan a pénzünk, erkölcsi hátterünk, jogi kereteink”, akkor ám tegyék meg. De akkor álljanak ki az emberek elé, és mondják el: ennyi pénzünk van, ezek a terveink, ezt akarjuk csinálni. Az viszont nem lehet, hogy az embereket ámítják, hogy ez itt a DAC, s közben se anyagi, se erkölcsi hátterük, se jogi keretük nincs a működtetésére. Nekem ez a problémám azzal, ami most történik Dunaszerdahelyen.

 

Múlt héten tárgyalt az FC Nitra részvényeseivel, akik csalódottságukban ingyen kínálják a klubot az érdeklődőknek.

Sokan megkeresnek. Szlovákiában nagyon kevés olyan ember van, aki a futballba akar befektetni, mert a foci körüli légkör nagyon rossz. Ezt úgy lehet megváltoztatni, ha lesz jó játék, a bírók rendesen fognak fújni, nem lesznek bundagyanús ügyek, a futball transzparenssé válik. Ez nem történik meg egyik napról a másikra, de ha a folyamat beindulna, az emberek visszatérnének a stadionokba. Ma az emberek nem hisznek a fociban, de ez nem is csoda, hiszen még egy ifimeccsen is képes a bíró katasztrofálisan fújni. Pedig Szlovákiában hetente százezer ember focizik, de sok a rossz tapasztalatuk, így alakul ki a közhangulat. Ami például a nyitrai vezetőket, akik sok pénzt, energiát, tapasztalatot tettek a fociba, arra készteti, hogy már nem akarnak tovább ezzel foglalkozni. Nekem nem az a célom, hogy mindenáron focit csináljak valahol, de Dunaszerdahelyen szívesen megtenném ezt. De ha a mostani DAC-vezetés nem fogja abbahagyni, amit csinál, akkor én ezt nem tudom megoldani, mert a várkonyi futballpályán nem játszhatok első vagy második ligát.

 

Lenne klub, amit Dunaszerdahelyre vihetne?

Megvenni egy élvonalbeli csapatot ma nem probléma, mert a csapatok nyolcvan százaléka eladó. Mindenkinek anyagi nehézségei vannak, mindenki örülne egy szponzornak vagy új tulajdonosnak. De nekem nem érdekem a nyitrai futballcsapat szponzorálása, mert nekem nem Nyitrához van kötődésem, hanem Dunaszerdahelyhez. A DAC-ot kell így vagy úgy rendbe tenni. Hogy most ezt a csapatot fogják-e DAC-nak hívni, vagy egy másikat, az a jövő zenéje, de én Dunaszerdahelyen szeretnék futballt csinálni.

 

Miről beszélt a nyitraiakkal?

Nem volt érdemi tárgyalás, csak beszélgettünk a válogatott mérkőzésen. Nem beszéltünk arról, hogy megveszem-e a klubot vagy nem. Csak van egy ilyen lehetőség. De hasonló lehetőség van több is. A szurkolóknak és a közvéleménynek is tudatosítani kell, hogy a terveimet akkor lehet megvalósítani, ha az előző fejezet már le van zárva. Ha például van egy stadion. Dunaszerdahely városa mindent meg is tesz azért, hogy ez az állapot előálljon, korrektül végzik a munkájukat, felmondták a szerződést a klubbal, de a klubtulajdonosok pereskednek.

 

Ez a pereskedés még évekig elhúzódhat.

Gondolja, hogy ez a mostani klubvezetés ezt a szezont be fogja fejezni, pedig nem is tesz a klubba pénzt? A játékoseladásból származó pénzekből semmi nem folyik vissza a DAC-ba. Lehet úgy csapatot építeni, ha nincs szponzor, és nem fizetik a játékosokat? Miből játsszon így a csapat?

 

Ahhoz képest, milyen botrányos volt az elmúlt szezon, most egyelőre csend van a csapat körül. Nem hallani arról, hogy nem fizetik a játékosokat.

Miért, fizetik őket? Szerintem nem.

 

Ezt nem tudhatjuk, de most nem beszélnek erről hangosan.

Ha azt mondanák a klubvezetők, hogy elkezdik rendesen csinálni a focit, van hozzá elég anyagi hátterük, az rendben volna. De azt az ígéretet, amit a városnak tettek, nem tartották be. Ebből például annak kellene következnie, hogy ingyen nem használhatják a stadiont. S be kellene ruházniuk a csapatba, ami nem történik meg. A stadion állapota sem megfelelő, a klub körüli anyagi helyzet eléggé áttekinthetetlen. De én csak akkor vagyok megoldás a problémára, ha az alapkérdés már lezárult.

 

S addig, amíg nem zárul le, mik a tervei?

Építem a magam világát. Van utánpótláscsapatom, vannak csapatok, amelyeket szponzorálok. De arra a kérdésre, hogy mikor lesz Dunaszerdahelyen olyan csapat, amelynek én vagyok a tulajdonosa vagy a főszponzora, az a felelet, hogy akkor, amikor ez az ügy lezárult. Én addig végzem a magam dolgát. Többet költök az utánpótlás-nevelésre a sportgimnázium csapataiban, az FK 2007-ben, mint a DAC, ebben egészen biztos vagyok.

 

Ha már azokról a csapatokról van szó, amelyeket szponzorál – az embereket érdekli, hogy pontosan melyek is azok.

Ez hadd legyen az én titkom.

 

A nyitrai lehetőséget mennyire látja reálisnak?

Minden úton el lehet indulni, ha az ember látja, van tér, ahol ezt a játszmát le lehet játszani. Lehet tárgyalni a nyitraiakkal is, meg kell tudni a tulajdonosoktól, mi a szándékuk. Valószínűleg a fociban az aktivitásukat minimálisra fogják csökkenteni. Ez kiindulási alap egy beszélgetésre. De a szlovák fociban ma mindenből lehet bármi.

 

A szurkolóknak, akik már nagyon várják a helyzet konszolidálását, mi biztatót tudna mondani?

Azt, hogy aki szereti a focit és kitart, az előbb-utóbb majd néz jó focit Dunaszerdahelyen. Addig pedig, amíg a jelenlegi vezetők nem teszik le az asztalra, hogy mit akarnak, nem kell a DAC-ot buzdítani. Akkor inkább a Somorjának kell szurkolni, mert ott transzparens a klub finanszírozási rendszere, a vezetők komoly munkát végeznek, és emberi magatartásukkal is példát mutatnak. De ugyanez elmondható más csapatokról is, ahol tisztességesen elvégzik a munkát. Ezeknek kell szurkolni. Nem olyanoknak, akik csak elvenni akarnak a fociból, de nem tesznek bele pénzt.

 

Amikor legutóbb beszélgettünk, olyan lehetőséget is felvázolt, hogy akár két csapat is lehetne Dunaszerdahelyen.

Ez így is van, de azt nem mondtam, hogy egy stadionban fogunk játszani. A stadiont fel kellene újítani, s ahhoz, hogy valaki ott dolgozni tudjon, kell a tér. Vagyis a másik csapat érkezésének az alapfeltétele, hogy a mostani helyzetnek be kell fejeződnie. Ezt a csapatot, ami most DAC néven fut, biztosan nem venném meg. És nem is fogom soha megvenni.

 

Tavaly viszont tárgyalt Mohseniékkel, ajánlatot is tett nekik.

Igen, de azóta sok információ a birtokomba jutott, sok minden kiderült, s ezek nem teszik lehetővé azt, hogy meg lehessen venni a klubot. Az elmúlt évek dolgai egyáltalán nem átláthatóak. Nem szabad elfelejteni, hogy a város feljelentést tett, bűnvádi eljárást kezdeményezett, kérte, hogy vizsgálják felül, hogyan történt a jegyekből befolyó pénz elszámolása. Erre a mai napig nincs válasz. Holott a városnak leadott nyilvános adóbevallásból az derült ki, hogy a jegyekből befolyt bevétel sokkal kevesebb volt, mint a meccseken bejelentett nézőszám alapján lennie kellett volna. Hol van az a pénz?

 

Vagyis ha most Mohseni gondolna egyet, és felkínálná önnek a klubot, akkor sem venné meg tőle?

Nem, ezt soha. Két év múlva majd jönne valaki, hogy neki alá van írva egy váltó, vagy egy futballista, hogy nem fizették ki a szerződése szerint… Nincs semmilyen garanciám arra, hogy ez nem így lesz. Megvenne valaki egy ilyen kockázatokat hordozó csapatot?

 

A szurkolók között most olyan a közhangulat, hogy majd jön Világi, s ő lesz a klub megmentője. De ha jól értem, ön csak akkor jöhet, ha a jelenlegi DAC-vezetés már nem lesz Dunaszerdahelyen.

El kell varrni a szálakat. Nem lehet focizni egy stadionban, ahol nincs rendezve, ki ott az úr, nincs villany, nincs víz, nincs gáz. A stadiont valószínűleg fel kell újítani, erről tárgyalni kell a várossal, de amíg a jelenlegi vezetők itt vannak, ezeket az egyezségeket nem lehet megkötni. Sikabonyban, ahol az utánpótlás központja van, évek óta nem történik semmi. Szívesen elkezdeném a felújítást, de nem tudom, mert nem tisztázott, jogilag ki használhatja a stadiont. Rendben van, hogy a szurkolók most várnak valamit tőlem, de csak akkor tudok megtenni bizonyos dolgokat, ha ehhez megfelelő terem van.

(Bőd Titanilla, ÚJ Szó, 2012. október 16.)