Várkony-Surány 3:0 (Poór Tibi kommentje)

  

Kubik Adrián

A várkonyi stadion-pálya elég szépen helyre lett pofozva. Mindenki tudja, hogy a klub tulajdonosa egyben a DAC-ot megszerezni kívánkozó Világi Oszkár, tehát az, aki helyet akar cserélni a mostani DAC vezetőséggel. Ezennel okot - egy dunaszerdahelyinek, - hogy egy meccs megtekintése gyanánt kilátogasson Várkonyra, nem nehéz találni.

 

Mit láttam vasárnap? Egy egészen nézhető focit, a szintnek megfelelő színvonalat.

 

A hazai győzelem megérdemelt volt. Az, hogy háromgólos lett, azt Hesek individuális tudásának köszönhetik leginkább a várkonyiak. Igaz, hogy a surányiak jóformán kapura se lőttek, de a mezőnyben osztálykülönbség azért nem volt.

 

Az első félidőben a hazai középpálya az agilis Kubik Adriánt kivéve eléggé passzív volt.

 

Miután a második félidőben halfba húzódott Hamar Peti és elöl a Hesek-Pinte duó ügyeskedett, a középpálya már teljesen a hazaiaké lett.

 

Ahol Németh Kriszti a hangadó, ha értelmes focisták vannak a pályán, akkor ott fegyelem és küzdés is van. Talán ez volt a legfontosabb momentuma a mérkőzésnek - a fegyelem.

 

Mivel kimondottan szeretek kiemelni egy játékost, aki szerintem kitűnik a pályán - főleg a jövőbe nézve - kiemelem Kubik Adriánt. Tizenkilenc éves srác, bal half, és szerintem Adriánnak megvan minden adottsága arra - ha jól meggyurmálják, ha dolgozik magán becsületesen és minden idejét a focinak szenteli - hogy legyen belőle valami. Így mondom, ha nekünk, csallóközieknek és Adriánnak sikerül elherdálni ezt a tehetséget, ezt a szorgalmat, amit vasárnap láttam tőle a pályán, akkor vessünk magunkra - vessen magára.

 

És én képletesen megmetélem magam...

 

Kriszti, de ezt neked nem kell mondanom, ki lehet hozni, ki kell hozni belőle...

Szorítok.

(Poór Tibor, 2012. október 19.)