Szakértők Ligája

 

Ezennel elindítottá nyilvánítom a Szakértők Ligáját. A szabályok: Kiválasztok Bajnokok Ligája, Európa-liga vagy válogatott meccseket, szétosztom az SzL-eseknek, ők megnézik, én meghallgatom a mondanivalójukat, kérdezek, megírom, és Önök olvassák...

 

Šenkár Márió fotója

Németh Krisztián véleménye

 

Bajnokok Ligája, Real Madrid-Manchester United (1:1 és 2:1, továbbjutó a Real Madrid)

 

Az első mérkőzésen a Real klasszikusan a 4-2-3-1-gyel állt ki. Két olyan védekező középpályással – Khedira, Xabi Alonso – akik kitűnően passzolnak. Az Özil-Di María-C. Ronaldo támadó hármas ezen a meccsen főleg a széleken volt veszélyes. A Manchester nem tolta fel a védekezését, alkalmazkodott a Real játékához, s főleg ellentámadásokra rendezkedett be. Van Persie kitűnően megtartotta a labdát, és a második vonalból remekül érkezett Rooney és Welbeck. Miután Di María helyet cserélt, és elfoglalta a bal oldalt, a manchesteri Rafaelen keresztül próbálkoztak – később így született a madridi gól. A második félidőben hasonló volt a játék képe, kiemelném Ronaldo egyéniségét, aki ilyen szuper mezőnyből is ki tudott magaslani. Egy érdekes statisztikai adat, Ronaldo tízszer vállalkozott lövésre, s a visszavágón tizenegyszer… De Gea remek kapusteljesítménye mellett a döntő momentum az volt, hogy Fergusonnál első számú a fegyelem – fociberkekben híresek az ún. öltözői, hajszárítós beszédei. Fegyelmezett volt a védelem, és Welbeck lendületet vitt az ellentámadásokba. Mourinho nem nyúlt komolyabb szerkezeti változásokhoz, kizárta a rizikót, nehogy a túlzottan nyitott játéknál még egy gólba fussanak.

 

Visszavágó. Hasonlóan kezdődött, mint az első meccs, a Real aktívabb volt, de csak tizenöt percig. A Real letámadásra és labdatartásra alapozott játékkal nem tudott eljutni helyzetig se, mert az angolok újra fegyelmezetten védekeztek – kilencen a labda mögött. Ferguson kihagyta Rooneyt, tehát egy fokkal defenzívebbre vette a felállást, de az ő forgatókönyve érvényesült, még jobban védekeztek, mint Madridban. Újra kitűnően játszott Ryan Giggs. Welbeck, a második vonalból, mélységből, óriási dinamikával vezérelte az ellentámadásokat. A második félidő tipikus Real letámadással indult. A MAN U-nak feltolt védekezésnél sikerült a jobb oldalon kitörni belőle, s ebből lett a gól. A kiállítás után volt egy fontos momentum – Modrić érkezése – sokkal dinamikusabb lett a Real játéka, Modrić egy ütemmel gyorsabb volt mindenkinél. A kiállítás viszont a mérkőzés kulcsmomentuma volt. Sárga lap elegendő lett volna. Sok meccsen nem venni észre az előnyt, de ezen, az amúgy technikásabb játékosokból álló Real azonnal kihasználta. Nem jó, ha egy bíró ennyire belenyúl egy mérkőzésbe, talán a Real amúgy is kiegyenlített volna, de így egyértelművé vált a meccs. Amit felhánytorgatnék a Madrid játékában, hogy ha tovább akarnak menni, lendíteni kell a standard szituációk – főleg a szögletrúgások – védekezésénél. Összegezve: ez a két meccs igazolta az elvárásaimat, s a maximum öt csillagból, a világ két legjobb csapatának, s talán a két legjobb edzőnek a párharca megérdemli az öt csillagot.   

 

Šenkár Márió fotója

Rostislav Prokop véleménye

 

Európa-liga, Sparta Prága-FC Chelsea (0:1 és 1:1, a továbbjutó FC Chelsea)

 

Az angol Chelsea a prágai mérkőzésre egyértelmű taktikával jött. A felállásuk 4-3-2-1 volt, s a csapat legjobbjait vetette be. Nem így volt a visszavágón, ahol pihentették a húzóembereket. Az első meccs számomra eléggé unalmas volt, a csapatok taktikai utasításokkal voltak lekötve. A Sparta az első meccsen talán túlzott tisztelettel játszott, rá is fizetett, hiszen jóformán helyzetig se jutott. A spartás 4-3-3 abból indult ki, hogy sikerült leigazolniuk Lafatát. Ennek ellenére szerintem a 4-4-2 talán okosabb döntés lett volna, én nagy luxusnak tartom, ha egy Kweuke kaliberű csatár a cserepadon ül.  A visszavágó, ellentétben az első párharccal, remek volt. A játék irama, a hangulat, a drámai végkifejlet… Ez a meccs főleg Torresről szólt, mert maga eldönthette volna a meccset. Nehéz a Spartát okolni, vagy keresni a hibát, miért nem sikerült a bravúr, mert a játékosok nyilatkozataiból is nyilvánvaló volt: a meccs végén látták a különbséget, a tisztes távolságot a Sparta és a Chelsea játéka és tudása között. Elég megnézni a meccs statisztikáját, Vaclík kapus megfogta a lehetetlent is. Ilyen ellenfél hozza magával, hasonló csapatoknál, mint a Sparta, a megszokottnál jobb teljesítményeket – a kapuson kívül Matějovskýt és Lafatát emelném ki. Kérdés, hogy ez a meccs mit tesz a csapattal hosszú távon. Bár nem kell azon töprengeni, hogy miért kaptak zakót, mert helytálltak, de pszichikailag elég nehéz megemészteni, ha ilyen közel áll egy csapat a hosszabbításhoz, főleg a Chelsea ellen. A szájuk szélén volt egy mondat: Megcsíphettük volna… 

 

Pecze Károly véleménye

 

Vojtík Szimona fotója

Bajnokok Ligája, AC Milan-FC Barcelona (2:0)

 

Ahogy mondani szokás, a Barca az emberére (csapatára) talált… Több oka volt ennek, elsősorban az, hogy a Milan csapata remekül felkészült a meccsre. A katalán csapat technikai képzettségének és kvalitatív előnyének az élét nemhogy sikerült tompítani az olaszoknak, de ki merem mondani, hogy megsemmisítették… Győzött a rendkívül fegyelmezett defenzív és kollektív szellemű játék. Megéltem hasonló helyzeteket, mint amilyenben most találta magát a Barcelona csapata, és edzői tapasztalataim szerint egy magasan favorizált csapat nem lép a pályára olyan virtussal, mint az ellenfele. Ahogy Allegri edző felkészítette a Milant erre a meccsre, abban több hasonlóságot is látok azzal, ahogy azt tette Mourinho, amikor az Inter Milannal vívott győztes csatát a Barca ellen. Meghagyom, ilyen taktikát csak az olaszok képesek alkalmazni.  Maximális koncentrálás és odaadás mellett a csapat mély defenzívából indul, és a gyors kontra lehetőségekre vár. Elsősorban kollektív munka eredménye volt ez a teljesítmény, de a döntő pillanatokban az individuális képesség is fontos volt, itt említeném El Shaarawy, Boateng és Ambrosini nevét – kontráknál nagyon hasznosak voltak. A Barcelona részéről se kollektív, se valami kimagasló individuális teljesítményt nem láttam, a Barca játéka eléggé élettelen volt.  A visszavágót nem fogom tippelni, de egypár megjegyzés erejéig rátérnék. Mindenképpen teljesen más meccs lesz, magasabb iram, a Barca a hazai közönség előtt valószínűleg harapni fog – ha le akarja faragni az olaszok előnyét. Hogy az olaszok milyen taktikát választanak?  Defenzív taktikájuk adott lesz, de könnyen megtörténhet, hogy se a kétgólos előny, se a catenaccio nem lesz elegendő.

Pecze Károly elemzése az FC Barcelona - AC Milan visszavágója előtt készült.

(Poór Tibor, KLIKKout 2013. március)

 

A cikket a KLIKKout magazín szíves engedélyével közöljük.