Penksa jól érzi magát

 

Pavol Penksa a téli felkészülés elején érkezett a DAC labdarúgócsapatához, akkor, amikor még egyáltalán nem volt biztos a Corgoň ligás együttes jövője. A DAC azonban remek rajtot vett tavasszal, a rózsahegyieket 2:0-ra győzte le. A 28 éves kapust az euforikus hangulatú meccs után kérdeztük.

 

Penksának nem sok dolga volt a rózsahegyiek ellen (Somogyi Tibor felvétele)

Hogyan látta a rózsahegyiek elleni mérkőzést?

Az első perctől kezdve a saját játékunkat játszottuk. Az első két tavaszi fordulóban még látszott, hogy nem szoktunk eléggé össze, a rózsahegyiek ellen azonban az eddigi legjobb teljesítményünket nyújtottuk. Öröm volt hátulról elnézni a fiúkat, az ellenfelet nem engedték komoly helyzetbe. Remek teljesítmény, megérdemelt győzelem.

 

Nem sok dolga volt a mérkőzésen, de ez egy kapus számára nem mindig előny…

Aki állt már kapuban, tudja, hogy gyakran azok a meccsek a legnehezebbek, amikor csak egy-egy lövés jön kapura, mert akkor is folyamatosan koncentrálni kell. De most tényleg jó volt figyelni a csapatot. Igyekeztem mindig az adott pillanatra összpontosítani, együtt élni a játékkal akkor is, amikor például mi rúgtunk szögletet.

 

Édesapja a rózsahegyiek kapusedzője. Nem zavarta ez a tény a koncentrálásban?

Egyáltalán nem foglalkoztam ezzel. Tudtam már régen, hogy eljön ez a nap, de erre a mérkőzésre is úgy készültem, mint bármelyik másikra. Kizártam ezt a tudatomból.

 

Mit szólt a szurkoláshoz?

A drukkerek csodálatosak voltak. Remélem, legközelebb még többen lesznek, mert tényleg ők a tizenkettedik játékosunk.

 

Amikor Dunaszerdahelyre érkezett, sejtette volna, hogy már három meccs alatt ledolgozzák a fegyelmi bizottság által elrendelt pontlevonásból eredő hátrányukat?

Azzal jöttem Dunaszerdahelyre, hogy segítsek a csapatnak a bentmaradás kiharcolásában. Azt viszont nem is sejtettem, hogy ilyen jó kollektíva jön itt össze. Nagyon örülök neki, hogy az első három mérkőzésen hét pontot szereztünk, roppant elégedett vagyok.

 

Sugárzik önről, hogy jól érzi magát a DAC-ban.

Ez így van. Fantasztikusan érzem magam, minden téren, fizikailag és pszichikailag is.

 

Milyen volt a hangulat az öltözőben a rózsahegyiek elleni mérkőzés után?

Kiváló! Ujjongtunk, nevettünk, ahogy annak lennie kell. Megyünk tovább!

 

Minden mérkőzésen rövid ujjú mezben véd. Ez valami babona?

Most elég hideg volt, de itt csak ilyen kapusmezek vannak. Biztos azért, mert Dunaszerdahelyen mindig forró a hangulat! De hozzá fogok szokni, legalább edzett leszek.

 

A következő fordulóban a pozsonyi Slovan otthonában játszik a DAC. Mi a cél?

A győzelem! De hogy komolyra fordítsam a szót: realisták vagyunk, ez a hét tavaszi pont már csodálatos. A Slovan ellen hideg fejjel kell játszanunk, az edző is erre készít fel minket. Sokan azt hitték, a DAC pofozógép lesz a bajnokságban, de szerencsére nem így van. Miért ne lehetnénk eredményesek Pozsonyban is?!

(bt, Új Szó, 2014. március 18.)