Beszélgetés Straka Gáborral, a DAC középpályásával

„Egyszerűen focizni és meghalni a pályán...“

 

A Nagyszombat elleni rangadóra nem kis nyomás alatt lépett a csapat. Milyen volt a hangulat a kassai kudarc után?

„A vereség mindenkit bántott, de nem veszítettük el a hitünket. Tudtuk, hogy kedden helyre hozhatjuk a hibát.“

 

FOTO: Lelkes Ernő

Vasárnap este a csapat egy része találkozott a szurkolókkal, ami nem egy mindennapi dolog, főleg ilyen helyzetben. Mi volt szerinted ennek a találkozónak a legfontosabb üzenete?

„Személyesen nem voltam ott, de a fiúk elmondták, hogy a szurkolók kiálltak mellettünk. Ez is egy plusz lökést adott a csapatnak.“

 

Mivel tüzelte fel a csapatot Radványi edző az öltözőben, mielőtt kedden kifutottatok a pályára?

„A kassai meccs után mindenki egyetértett abban, hogy vissza kell térnünk ahhoz a játékhoz, amivel addig pontokat szereztünk. Magyarul, egyszerűen focizni és meghalni a pályán.“

 

Remekül kezdtünk, Szabó Otti hamar meg is szerezte a vezetést. Mire gondoltál a gól után?

„Arra gondoltam - hú, ez nagyon jókor jött és most mar csak a győzelem számít.“

 

A hátralévő idő nagy harcot hozott, remek védekezéssel és taktikus játékkal sikeresen megőriztük az egygólos előnyt. Te hogy értékelnéd a meccset?

„Az utóbbi meccseken relatíve sok gólt kaptunk. Épp ezért meccs előtt azt beszéltük meg, hogy az alap hátul kivédekezni kapott gól nélkül, csak így nyerhetünk. Elöl pedig várni az esélyre, és amikor jön azt kihasználni. Igaz, helyzetbe már nem sikerült kerülni, de egész jól védekeztünk.“

 

Ilyen ünneplést és eufóriát, ami a meccs után kitört, Dunaszerdahely már nagyon régen nem látott. Te hogy élted át?

„Nagyon boldog voltam, vagyok. Szerintem ezt mi szerdahelyiek még jobban megéltük mint mások. Nagyon kellett a szerdahelyi „focibolondoknak“ ez a siker. Nagyon sokan nagyon rég vártak erre. Örulok, hogy sikerült jó pár embert boldoggá tenni.“

 

Hétfőig szabadot kaptatok az edzőtől, mivel töltitek ki ezt az időt?

„Hát, ma már péntek van...  Egyelőre pihengetek. Fáj még a vállam és a bokám is, úgyhogy főleg relaxálok.“

 

Hazaiként gondolom neked még többet jelent, hogy sikerült kiharcolni a bentmaradást - és nyilván nem bánod, hogy télen visszajöttél a DAC-ba...

„Így van. Nagyon sokat jelent ez, az otthoniaknak extra motivációjuk van bizonyítani. Természetesen nem bántam meg, és ami a lényeg, hogy ugyanezt mondanám akkor is ha kiestünk volna. Kevés embernek van akkorra szerencséje, hogy első ligát játszhat és ezt ráadásul otthon teheti meg.“

 

A tavaszi idényben egyetlen percet sem hiányoztál, ami az elmúlt évek sérülései után nagy öröm mindenki számára. Jelenleg milyen az egészségi állapotod?

„Köszönöm, jól vagyok. Fáj pár helyen, de egyébként minden rendben.“

 

Egy forduló még előttünk van, jövő szombaton Rózsahegyre utazunk, ahová ismét sok DAC-drukker készül elkísérni a csapatot. Mire számíthatnak?

„Az edzővel erről még nem beszéltünk, de remélem gólokban gazdag, jó meccs lesz, ahol mi nyerünk.“

 

A jövő szezonban milyen céljai lehetnek ennek a csapatnak?

„Tudom, hogy most nagy az eufória, de ahogy a tulajdonos is fogalmazott az elején, ez hosszútávfutás, nem sprint. Viszont nem lehetünk alibisták, ilyen közönség előtt otthon erősnek kell lennünk. A kinti játékon pedig javítani kell. Szerintem a hatodik helyig reális a helyezés. Persze, meg kell még várni milyen változások lesznek a keretben.“

 

A trencséni vereség után eltűnt a szakállad. Ennek volt valami oka?

„Nem volt semmi oka, csak már meguntam.“

 

Amikor nyilvánosságra került, hogy biciklivel jársz a stadionba, sokunkban előjöttek az emlékek. A nyolcvanas években ugyanis két legendás játékosunk, Majoros és Tóth szintén így közlekedtek. Köszönjük tehát, hogy visszahoztad az első nagy felemelkedés időszakának szellemét. Szerinted most elindult a DAC újabb sikerkorszaka?

„Valami elindult, az biztos. A siker az mindenkinek más. Nekem személy szerint nagyon tetszik, hogy akadémiát szeretnének létrehozni, méghozzá színvonalasat. Rengeteg itt a tehetség, bízom benne hogy ez így jó lesz. Amennyiben minden évben ki tudnak nevelni két-három játékost a nagycsapat részére, az is egyfajta siker. Ez a hosszútáv. Ami a rövid távot illeti, én is, mint mindenki más aki itt él, nagyon örülnék ha a DAC hosszú idő után újra nemzetközi kupában szerepelne. De ne legyünk naivak, Európától még jócskán le vagyunk maradva. Persze ez nem zárja ki azt, hogy esetleg a közeljövőben összejöhet egy kupaszereplés.“

 

Zárszó...?

„A egész csapat nevében köszönöm a szurkolóknak, hogy tényleg jóban-rosszban kiálltak mellettünk!“

(nk, 2014.05.23.)