Világi Oszkár, a DAC tulajdonosa szerint a sárga-kékek nem fociztak többért, és nem költöttek többet, mint a végül kieső nyitrai együttes

„Az egész szlovákiai futballt megmozgattuk”

 

A bentmaradás kiharcolása után már a további terveken gondolkozik, a stadion felújítását tervezi, távlati célokról beszél. Szerinte hiányzik a szlovák futballból a vízió és az erős cégek szerepvállalása. Világi Oszkárral, a DAC tulajdonosával beszélgettünk.

 

(Somogyi Tibor felvétele)

Az elsődleges cél teljesült, a DAC bent maradt a labdarúgó Corgoň Ligában. Mit várhatnak a szurkolók a következő szezonban?

Építjük tovább a csapatot, a cél egy konszolidált DAC kialakítása. Még egyszer nem szabad megtörténnie, hogy a kiesés ellen harcolunk. Vannak játékosok, akikkel folytatjuk az együttműködést, de természetesen szeretnénk hozni erősítéseket is. Legfőképpen pedig szeretném folytatni azt, amit már elkezdtünk: az utánpótlás-nevelés és az infrastruktúra kiépítését.

 

Mikor kezdik el átépíteni a stadiont? Vannak már konkrét tervek?

Az utóbbi hónapokban elég intenzíven gondolkoztunk erről a kérdésről. Elnézve, hogy most mennyien járnak meccsre, az tűnik jó megoldásnak, ha először felhúzunk a kapu mögött egy 2800 férőhelyes lelátót, a B tribünt továbbra is működtetjük a mostani formájában, s aztán megcsináljuk a főtribünt. Ha pedig az kész van, akkor a lehetőségeinkhez mérten gondolkodhatunk tovább. De már ha ez a két dolog megtörténne, akkor is 8000 főn felül lesz a stadion befogadóképessége.

 

A végső terv azonban egy olyan stadion, aminek mind a négy oldalán lelátó van, nem?

A végén be kell zárni a négyszöget, de ez mind pénzkérdés. Az a 2,5 millió euró, amit az állam ad, és az a másfél millió, amit a város ad, messze nem elég a főtribünre sem, nemhogy a többire. Az a 2800-as lelátó, amit most elkezdünk, az én magánberuházásom lesz.

 

Mikor kezdődhet el az építkezés?

Most döntés előtt állunk, hogy elinduljunk-e ezen az úton, vagy sem. Ha az engedélyeztetés jól megy, akkor ennek a kapu mögötti lelátónak kész kell lennie jövő tavaszra. A főtribün lebontása erre fog kapcsolódni.

 

Tehát akkor nem kell a szurkolóknak attól félniük, hogy nem fognak beférni a stadionba?

Biztosan nem! Arra a két lelátóra több mint ötezer ember férne be. Azt pedig majd meglátjuk, hogy a főtribünt mikorra sikerül befejezni. Nem szeretnék hibát elkövetni, mert az egy hosszú távú beruházás, a legoptimálisabb megoldásokat kell keresni mindenben.

 

A kapu mögötti lelátó építése már nyáron elkezdődik?

Igen. Most megrajzolják, és ha az engedélyekig eljutunk, akkor el tudjuk kezdeni.

 

A tervekhez a szurkolók is hozzászólhatnak?

Ha elkészül a makett és a tervrajzok, akkor ők is láthatják, hogyan fog kinézni. Természetesen szeretném, ha lenne egy állandó kommunikáció a szurkolókkal. Fontos döntés lesz, hogy a B-közép számára elfogadható lesz-e ez a kapu mögötti tribün, ami a világon mindenhol általában a B-középnek a helye. Szeretném, ha ez egy olyan lelátó lenne, amely megfelelő a hangulathoz is.

 

Dunaszerdahelyen már mindenki ki volt éhezve arra, hogy valami jó történjen a DAC-cal, de hogyan lehet ezt az eufóriát fenntartani?

Az emberek azért járnak ki meccsre, mert jól érzik magukat. A Nitra elleni találkozó szerintem az évad legnagyobb meccse volt, pedig abban a szakadó esőben nem sok köze volt a futballhoz, de heroikus küzdelem folyt a pályán. A játékosokat sikerült úgy integrálnunk, hogy dunaszerdahelyi szívvel harcolnak, pedig néhány hónappal ezelőtt talán csak a térképről ismerték ezt a várost. Ez komoly összekovácsoló erő. Ha ezt a hangulatot nem rontjuk el, akkor szerintem továbbra is sokan fognak meccsre járni. Ezért is fontos a tribünnek a kérdése. Mert ha lebontottuk volna a főtribünt, úgy, hogy a szurkolóknak nincs helyette hova menni, az egy halom olyan konfliktust idézett volna elő, amit nem akarunk.

 

Mi a helyzet a kerettel? Vannak már kinézve erősítések?

A tavasszal leigazolt játékosoknak élő szerződésük van, de természetesen másokkal is szeretnénk folytatni. Meg kell erősíteni a kispadot is, hogy nagyobb legyen a konkurencia a csapaton belül. Nem nagy nevekre gondolok, inkább dolgos, becsületes embereket szeretnék idehozni, akik hisznek a fociban, és úgy érzik, Dunaszerdahely egy lépés lehet karrierjük kicsúcsosodása felé.

 

Konkrét neveket is elárul?

Amíg nem voltunk biztosak benne, hogy jövőre is az első ligában folytathatjuk, nem akartunk tárgyalni. Azt is szeretnénk, ha idővel saját nevelésű játékosokat is beépíthetnénk a csapatba. A következő szezonban már Szencen fognak játszani olyan fiatalok, akikre egy év múlva már számítunk a DAC-ban.

 

Mi lesz Radványi Miklós sorsa? Most ő az egyik legnépszerűbb ember Dunaszerdahelyen, a televízióban szerdahelyi Fergusonnak nevezik…

Nem tudom, hogy annyi ideig lesz-e nálunk, mint Ferguson a Manchester Unitednél, de a nagyszombatiak elleni meccs után megegyeztünk, hogy folytatja, a következő évben is számítunk rá. A szerződés feltételeiről még tárgyalni kell, de a munka, amit elvégzett, az rendben volt, a maximumot hozta ki a csapatból. Teljes bizalommal vághat neki a következő évnek is.

 

Azt mondta, hogy egy konszolidált DAC-ot szeretne létrehozni, de a szurkolók titkon nemzetközi kupaszereplésről, bajnoki címről is álmodoznak. Ilyen távlati célokban nem gondolkodik?

Tavaszi teljesítményünk alapján a negyedikek voltunk a táblázaton, tehát ezzel a kerettel is eredményesek tudtunk lenni, de a csapatépítéshez idő kell. Szeretném, ha a DAC a táblázat első felében szerepelne, tisztességes focit játszana, s meglátjuk, mi jön ezután. A nemzetközi szereplésnek úgy nincs értelme, ha csak odamegyünk, aztán rögtön haza is jövünk.

 

A Bayern elleni, 25 évvel ezelőtti mérkőzést még ma is emlegetik…

Igen, de nekünk most a legfontosabb az utánpótlás-nevelés rendbetétele. Ez fogja megadni a hátterünket az elkövetkező években. A fiataloknak négy pályát kellene építeni, amíg nincs infrastrukturális háttér, addig nincsen klub. Ebben a stadionban most nem tudna játszani a Bayern, a cél pedig az, hogy a saját stadionunkban, a saját közönségünk előtt játsszon a Bayern vagy más külföldi csapat.

 

A sikabonyi edzőpálya felújítása hol tart most?

Megkaptuk az árajánlatokat, úgyhogy csakhamar elkezdődik az építés. Remélem, hogy őszre már működni fog.

 

A DAC kisebbségi tulajdonosa a város. Milyen stádiumban van most a várossal való megállapodás?

Készítünk egy szerződéstervezetet, remélem, sikerül megegyezni. Ez most már húzódik egy ideje, részben a mi hibánkból, részben a probléma összetettsége miatt. Az elvi egyezségek megköttettek, de hogy ezt mennyire fogja támogatni a képviselő-testület, még nem tudom. Az, hogy bent maradtunk, erősíti a bizalmat irányunkban.

 

A probléma összetettsége alatt mit ért?

Több mindent kell megoldanunk. A finanszírozást, a múltbeli perek lezárását, a stadionépítés terveinek kialakítását. Első pillantásra ezek a témák egyszerűnek tűnnek, de elég sok buktatót rejtenek. A városnak kulcsszerepe van annak a területnek a kiválasztásánál is, ahol további edzőpályákat létesítenénk. Az lenne jó megoldás, ha a mostani vásártér helyén kiépülne legalább három pálya.

 

Mikorra várható az egyezség a várossal?

Ez jó kérdés. Nem tudom. Júniusban talán sikerül megegyeznünk. A város most még a tavalyi év zárszámadásánál tart, még nem tudnak érdemben tárgyalni velünk.

 

A régi perekkel mi a helyzet?

A bíróságon vannak, állnak, de még nincs egyezség a várossal, ezért nem tudjuk lezárni őket. Szeretnénk globális egyezséget kötni, ami lehetőséget ad a hosszú távú együttműködésre, és elfelejthetjük a múltat. Az eddigi tárgyalások pozitívak voltak, de az ördög a részletekben lakozik, úgyhogy ezeket meg kell beszélni.

 

Egy olyan klubot vett át, amelynek a múltjában sok zavaros dolog történt, és félő volt, hogy csontvázak zuhanhatnak ki a szekrényből. Fél év után mi a tapasztalata, vannak csontvázak a szekrényben?

Eddig mindent megoldottunk, ami adódott. A múltbeli tartozásokat kiegyenlítettük, nagyobb probléma nem merült fel, de nincs még vége a történetnek. A megalapozott követeléseket megpróbáljuk megegyezéssel rendezni, eddig még nem voltak komolyabb feszültségek.

 

Milyen az együttműködés Antal Barnabással, a klub korábbi alelnökével?

Ezeknek a problémáknak a nagy része nála csapódik le, ő foglalkozik velük. Nincsenek konfliktusaink.

 

A drukkerek azonban nehezen tudják megbocsátani neki az elmúlt éveket, sokan nem szívesen látják őt a klub elnökségében.

Az elmúlt időszak nem arról szólt, hogy kizárjunk embereket, hanem arról, hogy mindenkit integráljunk. A focihoz mindenki kell Dunaszerdahelyen, némi túlzással élve az lesz az optimális állapot, ha majd mind a 23 ezer ember kint lesz a stadionban, és a DAC-ért fog szorítani. Aki jót akar a DAC-nak, azt integrálni kell.

 

Az európai parlamenti választások előtt az MKP Hírvivőben megjelent egy interjú a DAC vezérszurkolójával. Mit szól ehhez?

Nem értek vele egyet. A DAC egy olyan intézmény, amelynek szurkolói között vannak MKP-sok, hidasok és olyanok is, akik egyik pártot sem támogatják. Nem tartom helyesnek, hogy valaki ki akarja sajátítani a DAC-ot. Bármelyik politikus szívesen látott vendég a DAC-stadionban, de ne legyen a klub egy választási kampány tárgya.

 

Az elmúlt fél évben milyen tapasztalatokat szerzett a szlovák futballról?

Vegyeseket. Ebben a futballban nincs vízió. Minden ad hoc történik. A szlovák futball nagyon mély válságban van. A legfőbb probléma ma a finanszírozás, az állam úgy tesz, mintha nem létezne futball. Nem azt mondom, hogy az állami költségvetésből kellene erre áldozni, de a Tipos fogadóirodának futballból jövő bevételét vissza kellene forgatni a fociba, a tévéközvetítési jogokért évente nem negyvenezer eurót kellene fizetni klubonként, hanem sokkal többet, annyit, amennyit Magyarországon vagy Ausztriában.

 

A szlovák bajnokságot is beárnyékolja az örökös bundagyanú. Ezzel kapcsolatban milyenek a benyomásai?

A futball válságának része ez a jelenség is. Hihetetlen eredmények születnek néha ebben a ligában. De ezt is lehet kezelni, csak el kell kezdeni.

 

Az életében mekkora változás állt be azóta, hogy a DAC tulajdonosa lett? Idejének hány százalékát áldozza rá?

Abból a szempontból ez mindenképpen egy újabb teher, hogy időt, döntéseket, tárgyalásokat igényel, és a feladatok listája nem csökken, csak növekszik. Biztos, hogy a struktúra nélkül ez nem működhet, ehhez hozzájön még a finanszírozás is. Kell egy főszponzor, aki egy részt felvállal a költségekből.

 

Folytatott már tárgyalásokat ez ügyben?

Már sok mindenkit kilátásba helyeztem, de még nem tárgyaltam. Azt gondolom, hogy az országban jelenlévő külföldi cégeknek is részt kell vállalniuk a finanszírozásban. Ahogy az Audi szerepet vállal Magyarországon, úgy itt is meg kell találniuk a nagy autógyáraknak azt a partnert, akivel együtt akarnak dolgozni.

 

Milyen költségvetésben gondolkodik az új szezonra nézve? S egyáltalán mennyit vitt el ez a fél év?

Alapvetően elég kiegyensúlyozott volt a költségvetés, nem tartozunk a legmagasabb fizetéseket adó klubok közé. A díjazási rendszer úgy állt össze, hogy volt alapbér, prémium és célprémium a bentmaradásért. Szponzor nélkül nehéz, a következő évben még több költséggel számolunk, és ez évről évre növekedni fog. Összegekről most nem tudok beszélni, mert azzal nem oldom meg a problémát, hogy kimondom az összeget.

 

A labdarúgás feneketlen kút a mecénások számára. Szembesült már ezzel?

Szisztematikus munkával nem kell, hogy feneketlen kút legyen. A fejlett klubok a következő forrásokból gazdálkodnak: televíziós jogok, belépők, szponzori és reklámbevételek, játékoseladás és tulajdonosi hozzájárulás. Nálunk csak a tulajdonosi hozzájárulás és a belépőkből befolyó pénz van, de ha öt lábra helyeznénk a focit, akkor másképp nézne ki a dolog. Azon leszek, hogy nálunk a számok kiegyensúlyozottak legyenek, kizárt dolognak tartom azt, hogy évente milliókat kelljen betenni a fociklubba anélkül, hogy az ember valamit viszontlátna belőle.

 

Ladislav Hudec, a nyitraiak edzője a kiesés után azt nyilatkozta, hogy a Nitra két korona ötvenért focizott, a DAC pedig Világi millióiért…

Szerintem ez nem így van. Szerintem a DAC nem focizott többért, és nem is költött többet, mint a Nitra, így ezt a kijelentést nem tartom fairnek. Ez egy edző kijelentése azután, hogy nem sikerült neki bentmaradni, de a DAC-ban nem voltak kimagaslóan jobb feltételek, mint Nyitrán.

 

Ez után a fél év után még mindig úgy érzi, hogy megérte belevágni?

Persze, hogy megérte, csináltunk valamit, ami az egész szlovákiai futballt megmozgatta. A DAC meccsein egészen más a hangulat, mint a többi csapat mérkőzésein. Minden meccsen több és több volt a néző, és ők jól érezték magukat, hatalmas élmény számukra a DAC-meccs. Szerintem nagyon jó dolgot tettünk, nemcsak én egyedül, a szurkolók és a város hozzájárulása is kellett ehhez. Fontos, hogy a földön maradjunk. Nem szabad elszállnunk, és akkor lesz egy hosszú távon jól működő klubunk.

(BŐD TITANILLA, Új Szó, 2014. május 26.)