Radványi, Érsek és A.Szabó - Merre gurulhat a labda

[chilavert]

Ilyen is volt…

Egy DAC-os retrospektív történet az elmúlt évből. Ma már itt-ott mosolygok is a történteken, de akkor bizony nem volt minden mindegy.
Zerda pub, 2012 nyara. Mivel Németh Kriszti eldöntötte, hogy négy év után frissebb foci-oxigént akar szívni, edző nélkül maradt a DAC. Semmi különös – edzők jönnek, edzők mennek. Menetrendszerűen, mint a RegioJet vonatai. A levegőben lógott egy kérdés: Ki lesz az utód?
Kiss Balázzsal egy újabb beszélgető estet szervezünk a Zerda Pubban. Eredetileg az egyik téma az EB lenne, így meghívást kap Radványi Miki, egyrészt mint szakmai szemmel EB-t kommentáló, másrészt mint kívülálló (akkor a KFC Komárom edzője), de mégis bennfentes, a DAC-hoz hozzászóló vendég.

Telefoncsörgés. Szia, Tibi. Szia, Miki. Lehet, visszamegyek a DAC-ba, még gondolkodom…
Elfogadta. Miki lett az edző.
Az est szervezése szempontjából ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen nulláról kezdünk. Több variáció után végül csak egy témát tervezünk – DAC-témát. A vendég Miki és A. Szabó László alpolgármester.
Kérdezem, a biztonság kedvéért – Miki, biztos bevállalod? Persze, szól a szemrebbenés nélküli válasz.
Négy éve tartó, nem éppen szurkoló-friendly hozzáállás a vezetőségtől, s az ebből adódó feszültség akkoriban kulminál. Miki nem Mohseni embere, a miénk, így vélekedik a szurkolók kilencvenkilenc százaléka. És most cserbenhagyta őket. Kicsi, szomorú szemmel nyilvánított harag keveredik a nagy, „kurvára felbaszódtam” haraggal.
Miki tudja, hogy ki kell állni a szurkolók elé. És ki is akar állni. Érti a szurkolókat, de szeretné, hogy megértsék őt is.

Telefoncsörgés. Szia, Tibi. Szia, Miki. Meccsünk lesz aznap, át tudod tenni jövő hétre? Persze hogy. Nem kérdezem, hogy jövő héten már ziher lesz-e. Miki hangneme nem kíván ilyen kérdést, tudom, hogy eljön.
Egy nappal az est előtt találkozom Mikivel, előtte A. Szabó Lacival. Próbálom vázolni mindkettőnek, hogy milyen hangulatot várhatnak.
Balázzsal a megszokottnál többet egyeztetünk, többet készülődünk. Minél közelebb az est napja, annál jobban átérezzük, hogy nem lesz könnyű.
Az est napja. Nem sejtem, és csak később tudom meg Mikitől. Azóta már egyszer lenyilatkozta, tehát ma már én is beszélhetek róla. Az est napján meghal Miki édesapja. Senki se tud róla, én se.
Normális körülmények közt ilyen esetben mindenki visszamondja a részvételt, de Miki – csak próbálom elképzelni – vett egy nagyon mély levegőt, és elindult a Zerda Pubba.

Zerda. Rettentő meleg van egész nap. A pub gyorsan megtelik, kb. ötvenöten vannak.
A trikóm már a műsor előtt egy víz… Kezdhetünk.
Mikivel kezdünk. Felfigyelek arra, hogy itt van Érsek Józsi. Nem éppen diplomatikusan, de ésszerűen nem tettünk meghívást a vezetőségnek. Aki ismeri a vezetőség módszereit, az tudja, hogy a vezetőség nem dialógust, hanem monológot preferál. Erre Balázzsal nem vagyunk kapósak. És a szurkolók, polgárok sem. Érsekről akkoriban még nem tudni, hogy mennyire hajlandó kommunikálni, viszont biztos voltam benne, hogy eljön, és akkor kap tőlünk teret, hogy nyilatkozzon.

Józsira még van idő, Mikin van a sor. A szurkolók könyörtelenek. Beolvasnak keményen Mikinek, és teljesen szabadon engedik az érzéseiket, a csalódásukat. Férfias vita. Betyárbecsületes vita. Később, a szezon közben Miki meccsek utáni nyilatkozataival, diplomatikusan mondva, nagyon, de nagyon nem értettek egyet a szurkolók. De végeredményben kikerülte a legrosszabbat – hogy tisztelet nélkül beszéljenek vele. Egy dolog, ami maradni fog – ellentétben vele a szurkolók úgy vélik, hogy nem a DAC-hoz ment vissza, hanem Mohsenihez és Antalhoz…
A. Szabó Lacinak relatíve könnyű a dolga. Négy év után a város is végre rájött, hogy ez nem… Végre…
Érsek. Kitör a pokol.
Eső után köpönyeg. Érsek Józsi elkésett. Körülbelül négy évet késett el. A hajó már elment. Kár Józsiért. Bele fog fulladni, gondolom most is.
Próbál diplomatikusan magyarázni. Mindkét oldal vét hibát. Kommunikálni kell. Mondja Józsi. Csakhogy a vezetőségben már régóta nincs, illetve nem sűrűn volt foganatja ilyen kezdeményezéseknek…
Józsi egyik mondata-gondolata nagy vihart kelt a nézők soraiban. Repülnek az invektívák, már nehéz kordában tartani a srácokat, nyílik a bicska a zsebükben…
Vége. Sokan még maradnak. Beszélgetnek. Józsival a szurkolók már nyugodtabban vitáznak a bárpultnál. Mikitől kérdezem – Na? Rosszabbat vártam – mondja. Tessék? És megkönnyebbültem. Ja, igen, jól van…
Leülök és egy gondolat, vagyis kérdés. Mi lesz?
2013. január 11.
Agónia. Haldoklás. Ez van. Az őszi második hely a legkevésbé érdekes és fontos ebben a történetben. Ez az est volt számomra a tavalyi év legnagyobb, sport… illetve nemcsak sporttal kapcsolatos élménye. A legtanulságosabb, a legnehezebb, a legmegrázóbb, a legemberibb. Hm…
Azt hiszem a legszomorúbb is. Leglehangolóbb is.
Például Miki. Én nem lettem volna képes kiállni aznap, amikor… Sokan nem.
S még egyszer Miki. Klaus-Maria Brandauer. Szabó István. Mephisto. Érzi szerintem ő is.
(Poór Tibor, KLIKKout 2013. január)